Húgyhólyagdaganat

(tu.vesicae urinariae )
 
100 000 lakosra 20 húgyhólyag-daganatos megbetegedés jut, leggyakoribb a 6.-7. évtizedben, bár egyre korábbi életkorban is találkozunk vele.
 
Rizikófaktornak tekintendő mindenekelőtt a dohányzás, vegyi anyagokkal (festékek, hígítók, permetezőszerek, kátrány stb.) történő rendszeres érintkezés.
 
Megkülönböztethető a betegség az ún. felületes és az invazív formája.
 
Az előbbiek csak a nyálkahártyát érintik, utóbbiak a húgyhólyag izomzatát is elérik. Ez azért kulcsfontosságú, mert az izomrétegben helyezkednek el a vér,- és nyirokerek, és a daganatsejtek ide bekerülve távolabbra is eljuthatnak.
 
Mindkét típusnál első lépés a daganat húgycsövön keresztüli reszekciója, amit a felületes formánál a helyi kemoterápia egészít ki. Ha a folyamat invaziv, tehát az izomréteget is eléri, további terjedése is várható, így , ha távolabbi áttét még nincs, a legbiztosabb megoldás a húgyhólyag eltávolítása. Ilyen esetekben külön feladat a termelődő vizelet útjának biztosítása.
 
A húgyhólyagdaganat sokszor alattomosan, fájdalom nélkül jelentkezik, első jele a gyakori vizelési inger illetve a véres vizelet lehet. A véres vizelet azon urológiai  tünetek  közé tartozik,melynek pontos tisztázása alapvető fontosságú.
A dohányosoknál illetve vegyszerekkel (festékek, permetezőszer, kőolaj stb.) rendszeresen érintkezőknél ezt különösen komolyan kell venni, a korai felismerés és a kezelés elkezdése életmentő lehet.
 
Különösen a  lakosság ezen  veszélyeztetett csoportjainak ajánlott az NMP22 hólyag tumor gyorsteszttel történő évenkénti szűrés. Az eljárás fájdalmatlan: a daganatos folyamat megállapítása 4 csepp (nem katéteres !!!)  vizeletből történik.